Segítség! Válogat a gyerekem!
Sportolóként létezem, sportolóként étkezem!
Kiütjük a kifogásokat!
Láss a gyermekháj mögé!
Vedd rá a kölyköt, hogy sportoljon!
Senior életmódváltás
Még több titok a gyermekháj mögött
Túl sok szemetet esznek a kamaszok
Túl sok szemetet esznek a kamaszok
Miért félsz a fogyástól? 2.rész
Rendszer kontra idegrendszer 1.rész
6 ok amiért nem tudsz lefogyni
Fogyj, gyógyulj kutyával!
„A test elmondja, amit a szavak képtelenek.”
Rendszeresség szerepe a táplálkozásban
Miért vagy kövér? – avagy mit üzen a lélek
Vedd már észre! Túlsúlyos a gyereked!
Tarts mértéket, fogyassz értéket!
Ne félj a szénhidráttól!
„Színezd újra, színezd újra! Az életed, ha megfakulna!”
Segítség! Éhségsztrájkol a gyerek!
Téli vitaminpótlás
Mire éhezel? Mire vágysz?
Szülők, figyeljetek!
0
0
0
s2sdefault
Segítség! Miért nem eszik a gyerek?

Mit tegyél és mit ne, hogy rávedd az evésre

Minden szülő számára bosszantó, sőt, leginkább ijesztő, ha a gyerek egyik percről a másikra elutasítja az ételt. Az evés megtagadása mindig valaminek a jele vagy a következménye. Vegyünk egy nagy levegőt, és ne pánikoljunk. Van kiút…

3-6 éves kor között

Sok gyerek ilyenkor kerül be óvodába, itt szembesül azzal, hogy nem csak anya főztje létezik – vagy a mamáé – új ízekkel ismerkedik. A hirtelen változás megviselheti a gyereket. Új környezet, ismeretlen gyerekek, ismeretlen óvónénik, akik megmondják mit csináljon, az új rendszer, az új ételek mind zavart okozhatnak a gyerek lelkében. Ez az átmenet okozhat átmeneti éhségsztrájkot elsősorban otthon. Az oviban sodorja őket a közös lendület, ha mindenki eszik, akkor könnyebben fogadja el az ételt a kisgyermek is, elvégre nem kellemes, ha az óvónéni mindenki előtt leszidja vagy csak rászól. Otthon, a szülőnek már nehezebb dolga van. A dacos, ételt elutasító kisgyerek látványa nagyon nehéz. Fontos, hogy soha ne erőltessük az evést. Vegyük rá, hogy legalább üljön le velünk az asztalhoz és legalább kóstolja meg az ételt.

Fontos a szülői példamutatás. Ne mutassuk, ha idegesek is vagyunk az éhségsztrájk miatt. Együnk jóízűen és változatosan a szeme láttára, dicsérjük az ételt, mondjuk el, hogy milyen finom és mennyire jólesik nekünk. Ha következetesen és kitartóan kínáljuk, együtt étkezünk a gyermekkel, visszajön az étvágya. Fontos, hogy az étel soha ne legyen zsarolás tárgya. Ne tegyünk olyan ígéreteket, miszerint: ha megeszed a főzeléket megveszem neked a kisautót, vagy elviszlek fagyizni. Az evés nem üzlet, hanem létszükséglet. Nem jár érte se büntetés, se jutalom.

7-10 éves kor között

Az iskola szintén újdonságként hathat a gyerekre, de tipikusan ez az a kor, amikor a gyerekek – különösen a lányok – extrém válogatóssá válnak. Hirtelen megtörténhet, hogy amit eddig szívesen megettek, azt teljesen elutasítják. Az is könnyen előfordul ebben a korban, hogy egyik napról a másikra összesen 3-4 féle ételt hajlandóak megenni. Mivel 10 éves kor körül ráadásul számítani lehet a kiskamaszkori dackorszakra, ne lepődjünk meg, ha a gyerek csakazértsem hajlandó enni.

Csak úgy, mint a kisebb korosztály esetében, szintén fontos, hogy vegyen részt a gyerek a közös étkezéseken. Ne engedjük el az asztaltól addig, amíg a többiek esznek. (És számítsunk rá, hogy emiatt erősen duzzogni fog.) Vegyük rá, hogy valami kerüljön a tányérjára a családi kínálatból, szedjen magának a közös tálból. Őket is mindössze arra vegyük rá, hogy legalább kóstoljanak bele az ételbe. Mutassunk példát, együnk színesen és változatosan. Gondoskodjunk róla, hogy a közös étkezések legyenek jó hangulatúak. Ne feladatként éljék meg a gyerekek az evést, legyen minden alkalom a jókedv, családias hangulat és feltöltődés színtere. Soha ne szóljon a közös étkezések alatt a tévé, ne menjen a laptop, a tablet és tűnjön el a telefon is. Csak egymásra koncentráljunk.

Értessük meg vele, hogy nem az ételt akarjuk rájuk erőszakolni. Ha például sportolnak, értessük meg velük, hogy az étel azért fontos, hogy legyen erejük a sporthoz, erősödjenek és nőjön a teljesítményük. Vagy egyáltalán legyen erejük játszani a barátaikkal, legyen erejük biciklizni vagy rollerezni, korcsolyázni.

 

Minden esetben nagyon lényeges, hogy soha ne erőltessük az evést. De ne is essünk abba a hibába, hogy kapkodva mindenfélével elkezdjük kínálgatni. Ne tömjük édességgel, édes joghurttal, nassokkal csak azon az elven haladva, hogy legalább eszik valamit. Ez a legrosszabb üzenet és ennek vannak a legsúlyosabb következményei. Ezzel csak arra vezetjük rá, hogy ha következetesen nem eszik, akkor vég nélkül és büntetlenül lehet nassolni és anya még örül is ennek.

11-15 éves kor között

Ez már egy kritikusabb időszak. Sok kislány ilyenkor kezd érni, talán utoléri őket az első menstruáció, a testük változik. Ebben a korban jellemzően a lányok szoktak éhség sztrájkolni, a fiúknak inkább kezd megjönni az étvágyuk. Ha egy kislány kezdi elutasítani az ételt, legyünk nagyon óvatosak és figyelmesek. AZ étel megtagadása sokszor összefüggésben van a változóban lévő testükkel. Sokan nem tudnak megbékélni azzal, hogy elkezdenek kikerekedni, szélesedik a csípőjük, nő a mellük, formásabb lesz a popsijuk. Ebben az esetben koplalással igyekeznek mindezt megakadályozni. Talán csak nem akarnak nővé érni, ragaszkodnak a gyermeki mivoltukhoz. A szülőnek ezt nagyon komolyan kell vennie. Beszélgessenek sokat a gyermekkel a változásokról. A beszélgetések legyenek jó hangulatúak, ne görcsöljünk rá a témára. Hozzuk szóba – anya és lánya között például – egy közös, kettesben elköltött fagyizás, séta alatt. Nagyon fontos, hogy megértsük ennek a típusú koplalásnak a hátterét. Ha szükséges, kérjünk segítséget akár az iskola pszichológustól.

16-18 éves kor között

Ez a kor talán még kritikusabb, mint az előző. Tinédzserkorban már mind a fiúk, mind a lányok érintettek a koplalásban. Sajnos ilyenkor már teljesen tudatos diétáról, fogyókúráról, étel megtagadásról beszélhetünk. Tipikusan ez a táplálkozási zavarok kialakulásának az időszaka, amelynek az előző korszak (11-15 év között) nagyon jól meg tud ágyazni. Sajnos a fiatalok itt már erősen befolyásoltak a média által sugárzott tökéletes testkép által. Nyomasztó a gondolat, hogy csak az lehet tökéletes és népszerű, akinek csinos, vékony alakja van és minden ruha jól áll rajta. Ez érinti a fiúkat is, hiszen őket is nagyon befolyásolhatja az ideális férfi testkép. De a médiától függetlenül, ebben a korban több lelki oka is lehet a kóros nem evésnek. Lehet, hogy a gyerek túl szigorú, uralkodó típusú családban nő fel, ahol úgy érzi, semmi más felett nem gyakorolhat kontrollt, csak a teste felett. Lányok esetében lehet szó a nőiesség megtagadásáról, a másik nemtől való rettegésről. A hirtelen kialakuló szinte erőszakos, tudatos kontroll a testük felett komoly pszichés problémákra utalhat. (És persze lehet szó egyszerű, esztétikai jellegű fogyókúráról is. Jobb esetben.) Ha azt vesszük észre, hogy a gyerek kalóriákat számol, betegesen bújja bizonyos ételek összetevőinek a listáját, tízszer is meggondolja, mit és mennyit eszik, érintetlenül hozza haza az iskolába csomagolt szendvicset, akkor kezdjünk gyanakodni, hogy valami nincs rendben. A táplálkozási zavarok, mint például a bulímia vagy az anorexia nagyon könnyen foglyul ejti a fiatalokat, viszont borzasztóan nehéz ebből a csapdából kimenekülni. Ne habozzunk és azonnal kérjünk szakértő segítséget.