Még több titok a gyermekháj mögött
Senior életmódváltás
Sportolóként létezem, sportolóként étkezem!
Fogyj, gyógyulj kutyával!
Kiütjük a kifogásokat!
Vedd már észre! Túlsúlyos a gyereked!
Miért vagy kövér? – avagy mit üzen a lélek
Túl sok szemetet esznek a kamaszok
Túl sok szemetet esznek a kamaszok
Láss a gyermekháj mögé!
Téli vitaminpótlás
Segítség! Éhségsztrájkol a gyerek!
Segítség! Válogat a gyerekem!
6 ok amiért nem tudsz lefogyni
Vedd rá a kölyköt, hogy sportoljon!
„Színezd újra, színezd újra! Az életed, ha megfakulna!”
Mire éhezel? Mire vágysz?
Tarts mértéket, fogyassz értéket!
Ne félj a szénhidráttól!
Szülők, figyeljetek!
Rendszeresség szerepe a táplálkozásban
Miért félsz a fogyástól? 2.rész
Rendszer kontra idegrendszer 1.rész
„A test elmondja, amit a szavak képtelenek.”
0
0
0
s2sdefault
Rendszer kontra idegrendszer

Te szabálykövető vagy, vagy olyan lázadó fajta? Szereted rendszerezni a dolgaidat, inkább kontroll alatt tartod az életedet, vagy improvizálsz napról napra, és az „élj a mának” elveit követed? De vajon miért működik az egyik, és miért a másik? Hogyan hatnak a szabályok az életünkre, és mit okozhat a szabadság?

Hogy ez miért fontos? Mostani tréningünkön is előjött témaként, illetve egyéni foglalkozásainkon is rendszeresen találkozunk azzal, hogy vagy a túlkontrolláltság, vagy pedig az önkontroll hiánya okozza az életvezetési problémáinkat. Vagy görcsösen ragaszkodunk kialakított életterünkhöz, szokásainkhoz, vagy képtelenek vagyunk a kezünkbe ragadni az irányítást, és felelősséget vállalni saját életünkért.

És bizony, jól sejted, ez tökéletesen megjelenik „Body&Mind” területen egyaránt. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a túlsúly=kontrollvesztés, anorexia=túlkontrolláltság. Jo-jo, ennek váltogatása. Persze ennél azért ez valamivel bonyolultabb, de hidd el, hogy ami a lelkedben lejátszódik, az bizony igen intenzíven megjelenik a testedben.

De mi játszódik le a lelkedben, és hogy jön ide a szabadság???

Felnőtté válásunk egyik legnagyobb kihívása, hogy valóban felnőtté váljunk!!! Nyakunkba szakad a szabadság, a felelősség, a szabad akarat, a döntés!!! Fantasztikus dolgok, egész életünkben erre vártunk… vagy mégsem? Döbbenetesen kevesen tudunk mit kezdeni ezzel a szabadsággal!!! Sőt mi több, mélységes szorongást képes okozni az, ha szembekerülünk saját szabadságunkkal, saját alkotó erőnkkel, ezáltal saját létezésünkkel.  „Te jó ég, bármit teszek, azért én leszek a felelős??? Na neeem, azt biztos nem!!!” Valahogy így szólal meg bennünk a kis pánikolós gyermeki énünk, majd dönt! OK, akkor kezembe veszem az irányítást, mindent mérlegelek, szabályozok, kontrollálok, hogy abban ne legyen hiba! Keretet adok az életemnek, az lesz az én kapaszkodóm, és amíg ez a keret létezik, addig biztonságban vagyok!”

Vagy lehet, hogy azt gondolod! „Szabadság, remek! Végre bármit megtehetek. De bakker, ha döntök valami mellett, akkor egy nagy halom másról le kell mondanom!!! Jaj neeee… Én erre képtelen vagyok! Akkor inkább döntsön a sors, aztán lesz ahogy lesz!” vagy „Mi van, ha szeretnék valamit, és azt mások keresztülhúznák! Ez akkora kudarc, nem tudom elviselni! Inkább döntsenek mások!”

És el is jutottunk a két véglethez. A félelem ugyanaz, de a megküzdési stratégia más. A megoldás pedig valahol a két pont között van. Szükségünk van a keretekre, a kontrollra, hogy irányt adjon a mindennapi életünkben. Viszont szükségünk van a szabad mozgástérre is, hogy lehetőségünk legyen  fejlődésre, kiteljesedésre, önmegvalósításra. Ráadásul egy jól felépített rendszerben sok-minden rutinná válik, ami rendkívül sok energiát képes felszabadítani, és olyan dolgokra tudjuk fordítani, ami számunkra igazán fontos. Az életterünk, én-határaink kijelölésében is jelentős szerepet játszik, hogy mennyire vagyunk képesek keretezni az életünket. Hatalmas biztonságot, és nyugalmat képes biztosítani a tervezhetőség, ami óriási ajándék tud lenni az idegrendszerünknek, és egy jól működő rendszerben jól működik a testünk. Egy aranyszabály van! A keretek, a szabályok addig – és csak addig – támogatják az életedet, ameddig nem nőnek túl rajtad. Ha már nem irányt adnak, hanem blokkolnak, ha már nem útmutató, hanem korlát, és több fájdalmat okoz a betartása, mint amennyi előnnyel jár az útbaigazítása, akkor érdemes elgondolkoznod. – Lehet, hogy túltoltad!? Ha viszont teljesen eldobod a gyeplőt, garantáltan szétesik az életed, és amitől annyira menekülsz, a felelőség, az végérvényesen visszaszáll a fejedre!